Ez ugye egy vasárnapi nap. De a történet pénteken kezdődött... Nagykoncert a Dürerben a városligetben kötöttem ki, ne kérdezzétek hogyan, megtörtént. A 4. taxis elvitt végre a fekvőhelyemre, nem látta rajtam a józanságot. Szombaton kúszás haza, kb. 2re otthon is voltam. Elkezdetem pakolni és józanodni egyszerre (volt már nagyobb élményem is az életben). 11re el is készültem, úgy gondoltam, hogy még a cimborák megérdemelnek egy utolsó italt, a fesztergomon kötöttem ki. Az lett az est vége, hogy anyuék fél négyre lejöttek értem, hogy onnan megyünk a reptérre. Most, hogy már itt kint vagyok nem bánom, hogy így csináltam, majdnem minden bepakoltam amit szerettem volna, Balázs úgyis utánam jön :)
A reptéren gyors megborotválkoztam, lencsecsere napira. Olyanok voltak a szemeim, mintha...de nem :D . Az első átszállásig ismét jót szundítottam. Rómában balfékeskedés volt..Voltunk vagy 15en magyarok, hirtelen nem tudtuk merre menjünk de meglett a terminál(vonatoztunk a terminálok között,nem ferihegy 2). Megkerestük az információs pultot és kinyomtatták a beszállókártyánkat ohh yeeah, már spuriztunk is fel a 767es-re. Jobb utam volt mint tavaly, nem vett 3 csecsemő kör, hanem egy magyar sráccal ültem. Élménybeszámolót tartottam neki a tavalyi évről, hátha könnyebben boldogul majd.
Mikor hoztak be a táborba, kijött a magyar srác is. Megálltunk útközben mert a dzsabba megéhezett aztán bement búrni egy fánkot. Vissza jött valami kék lötyivel meg egy kajával. Úgy nézett ki mint a rézgálic kémia órán:D. Amig vártunk rá megint rácsodálkoztam, hogy nem vagyok otthon minden nagy és fekete fekete hátán..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése